Juhász Gyula: Adagio
Úgy szálljon hozzád ez a dal, Mint csillag fénye alkonyórán, Szelíden,csöndesen mosolygván, Te szép, te kedves, fiatal: Úgy szálljon hozzád ez a dal. S úgy szálljon hozzád ez a dal, Mint hófehér galamb az estve, Fáradtan enyhelyet keresve, Míg csöndben zörren az avar: Úgy szálljon hozzád ez a dal. Ne legyen soha ez a dal Búgó siráma bánatomnak, Én hordozom csak, én tudom csak. Sugaras, rózsás, fiatal: Mint te, olyan épp ez a dal!

A szegény kisgyermek panaszai	Ronnie
Kedvenc részeim, Karinthy Frigyes A szegény kisgyermek panaszai versciklusából. És látom Őt, a Kisdedet... És látom Őt, a Kisdedet, aki fehérlő ingbe lépdel. Még lopva-lopva rám tekint és integet szőke fejével. Arany gyertyácskát tart keze és este félve ül le mellém. Hallom kacagni csöndesen, s látom alvó fejét a mellén. Ő a pap, az igaz, a szent, bámulom, mint egy ismeretlent. Gyónok Neki és áldozok, és megsiratom Őt, ki elment. Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska... Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska. Itt félve jár az úri kisgyerek. Mérges virágok, nyiszlett emberek. Egy távol torony ferde lángolásba. Méreggel mart, fehér, virágos orcák. Lánggal rikító selymek, rác mennyország. Nehéz aranypénz a lányok nyakán, mindegyik oly finom és halavány. A trombiták estente mint a szörnyek egy vörös korcsma-ablakból röfögnek. Trágár tivornya, részeg és tunya. Sír a beteg és méla, szláv duda. Most reszketek. Azt mondják, hogy mulatnak. Sipít a síp, csörömpöl minden ablak, boros az asztal, véresek a kések, az ördög is fölpántlikázva lumpol, festett leányok lesnek a zsalukból, s én meghalok, ha egyszer odanézek.

Harry Potter-es vers	Ronnie
Cím nélkül       írta: Mümii   Harry Potter a nevem, Leesett a fél kezem. Szemüvegem szögletes, A varázspálcám ötletes. A fejemen van egy jel, Nekem egy új seprű kell.            Keresztapám  Sirius, A szerelmem Cho a kiscsinos, Barátaim Ron és Hermi, Úgy hívnak a kis, szupi Harry. Kiddvicsezni csuda jó, A Roxmorts szép, ha hull a hó. Rozsdásodik a szemüvegem vége, Itt a vége fuss el véle.

Saját verseim	Ronnie
Gondolatok ölelésében   Gyakran hibázik az ember És senki sem tökéletes, biztosan észrevetted. Lásd be ezt, még ma, jobban leszel S meglátod mennyi ember szeret.   Néha fáj, de ha úgy érzed, Maradt még benned egy csepp életkedv Használd azt a keveset, ne keseregj! Szíved, lelked töltsd fel vele.   Boldog leszel, ekkor Csak várd ki a TE időd, s ne siess. Mindenki megkapja egyszer azt, Mit megérdemel.   /2006. december/ A nagy Ő   Lehet doktor, vagy zenész,             De mindig fontos az ész! Számodra mindegy, szőke-e avagy barna;             A lényeg, hogy helyes legyen az arca! Lehetőleg hosszabb hajú, számodra nagyvonalú,             Intelligens, jó tanuló; veled egy, vagy nagyobb korú. Az sem baj, ha szakáll van rajta, Csak utánad fusson, mint egy marha. Szemében eltévedsz, nem érted üzenetét,             Még a kajálás sem megy, hisz szívedbe szúrta tőrét. S ha eltaszít, ne vesd meg őt,             De később lássa meg, mit veszített, az egykori nagy Ő!   /2006. december/